Nagybánya - A festők városa

Nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, a város anyagi és kulturális fejlődését egész története folyamán a bányászat határozta meg. Mátyás idejében a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt. Mellette az iparűző céhek és a kereskedelem is hozzájárult ahhoz, hogy Nagybánya elismert vásárközpont legyen. A nagybányai ötvösök már a 15. században országszerte ismertek voltak. Kulturális szempontból is van mivel büszkélkedniük Nagybánya polgárainak. Híres festőiskoláját Hollósy Simon hozta létre 1896-ban. A Nagybányai Művésztelep ill. Festőiskola a 20. századi modern magyar festészet talán legjelentősebb csoportosulása volt. A város híres szelídgesztenyéiről is, különleges éghajlatának köszönhetően a Rákócziak idejében annyi gesztenye termett a városközeli erdőkben, hogy innen látták el egész Erdélyt. Ma, a Gutin-hegység lábánál található szelídgesztenye-rezervátum természetvédelmi terület.

Nagybánya (románul: Baia Mare) ma a Románia északnyugati részén fekvő Máramaros megye központja, annak ellenére, hogy nem a történelmi Máramaros része. A trianoni döntéssek ugyanis az egykori Mármaraos Vármegye fele Ukrajnához került, viszont Szatmár keleti végeit a román Máramaroshoz csatolták, és a korábbi megyeközpont, Máramarossziget helyett Nagybánya lett az új székhely.