A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Kultúrában egyek vagyunk – mondta Latorcai Csaba szerdán Debrecenben, a legendás nagybányai festő, Véső Ágoston életműkiállításának megnyitóján.

A miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a 92 éves Munkácsy-díjas festő miközben épít a nagybányai elődök munkájára, a 20. század történelmi tragédiáit is figyelembe veszi művészetében.

„Most több részre szaggatva éli ez a nemzet a mindennapjait, de jelentsük ki: kultúrában egyek vagyunk” – hangoztatta a KDNP ügyvezető főtitkára.

Hozzátette: azon dolgoznak, hogy a következő évszázadok is „szóljanak rólunk”, tevékeny részesei és alakítói legyünk a Kárpát-medence és a kontinens egészének.

A debreceni Partium ház épületének átadása alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján Latorcai Csaba méltatta Véső Ágoston festészetét, aki ecsetével a görög filozófián és a keresztény valláson alapuló klasszikus, hagyományos európai értékeket jeleníti meg.

„Felelős kultúrember, akiből oly sokra lenne szükség” – jellemezte a KDNP legidősebb külhoni tagját a politikus.

Azt mondta, manapság olyan időket élünk, amikor fokozottan szükséges megőrizni hagyományainkat, józanságunkat, hitünket, és azt, hogy történelmi távlatokban tudjunk gondolkodni még akkor is, ha „ez a mai Európára és Európa legtöbb vezetőjére kevésbé, vagy sajnos egyáltalán nem jellemző”.

Latorcai Csaba szerint „olyan jövőre van szükség, amely kulturális közösségként tekint az Európai Unióra”. Véső Ágoston is egy kulturális közösség része nagybányai festőelődeivel, mint ahogy „mi magyarok is egy kulturális közösség részei vagyunk itt Európa közepén” – tette hozzá.

Magyarország kormánya ezért, a kultúra mentéséért is áldoz határozottan többet a kultúrára, mint teszi azt az európai országok átlaga. Hazánk a GDP 1,3 százalékát költi kultúrára, míg az EU-ban ez 0,5 százalék – jelezte az államtitkár.
Latorcai Csaba azt mondta, Véső Ágoston életművével megtette, ami rajta múlt, „jelet hagyott számunkra, tegyük mi is ugyanezt polgári keresztény magyarok, adjuk tovább ezt a jelet”.

Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte: az, hogy körükben van a Kárpát-medencei festészet egyik legjelentősebb alkotója, a nagybányai művésztelep örökségének továbbvivője, a Magyar Házak Hálózatába tartozó Partium ház érdeme, amely a helyi önkormányzattal együttműködve, következetesen dolgozik a partiumi és erdélyi történelmi és kulturális értékek össznemzeti integrációján, a nemzeti összetartozás, a magyar identitástudat erősítésén.

Debrecen olyan határokon átnyúló, erős régiócentrummá, hídfőállássá akar válni, amely kölcsönös érdekek mentén a gazdaság, az oktatás, a kultúra és a közlekedés területén egyesíteni fogja Szolnoktól Ungvárig, Kassától Nagyváradig és Kárpát-medence észak-keleti térségét – mondta a polgármester.

Papp László elismerően szólt Véső Ágoston értékmentő munkájáról, felidézve, hogy a festőművész a nagybányai művésztelep megalakulásának 100. évfordulóján felírta az ünnepség plakátjára: „Nagybánya pedig van. Tájkép is. És lesz is!”.

Szabó Pál Csaba, a Magyar Házak Hálózatának ügyvezetője jelezte: hálózatuk keretében Magyarország határmenti térségeiben öt kulturális centrum működik. A most új székházba költöző debreceni Partium ház az elmúlt három évben több mint száz önálló kulturális eseményt szervezett, a partiumi baráti társaságnak pedig 1500 tagja van.

A Véső Ágoston 92. születésnapja és első kiállításának 70. évfordulója alkalmából megrendezett Hét évtized, hetven kép című tárlat szakmai megnyitóját Szakács Imre festőművész, a Szentendrei Művésztelep vezetője tartotta, aki a kiállított alkotások mellett a festő-barát munkásságát is méltatta, majd Véső Ágoston beszélt a nemzeti-keresztény értékek közvetítésében kifejtett közös erőfeszítéseikről, valamint a nagybányai hagyományokról.  

Véső Ágoston életműkiállítása szeptember 30-ig tekinthető meg a debreceni Partium házban.

A nagybányai festőiskola megalapításának 125. évében felavatták Hollósy Simon máramarosszigeti születésű festőművész egész alakos szobrát a főtéri parkban. Hollósy művésztársaival 1896-ban letette a nagybányai festőiskola alapjait. Ez olyan kezdeményezés volt, amely nélkül a mai magyar festészet elképzelhetetlen lenne. Ez volt az első magyar célú művészeti mozgalom. Hollósy neve és a nagybányai iskola a modernséget, a haladást jelentette. Neve szorosan összeforrt Nagybánya nevével. Az addig csak egy kicsi bányászvárosként emlegetett Nagybánya művészváros fogalommá vált, melyet a határon túl is ismertek. Kultusza máig elevenen él szülővárosában, a szoborállítással a helyi szórványközösség régi vágya teljesült.

A Nagybányán felavatott új székház projektjének megvalósításában az RMDSZ központi vezetőségén kívül számos nagybányai magyar vállalkozó is segítséget nyújtott. „Azt vállaljuk, hogy ez nem csak egy adminisztratív hely lesz, nem csak egy modern tér, hanem egy olyan hely, ahol a nagybányai és máramarosi magyar szórványközösség ügyeit szolgáljuk. Mi ezért fogunk dolgozni nap mint nap” – áll az RMDSZ Megyei Szervezet közleményében.

Az új székház a régi mellett, a Felsőbányai (V. Lucaciu) utca 5 szám alatt található, munkanapokon 9 és 16 óra között tart nyitva.

Fotó: facebook

A Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, 2021. Nemzeti Újrakezdés éve programja keretében, sportszercsomagokkal ajándékozta meg a külhoni magyar oktatási intézményeket, melyek közé tartoznak a Máramaros megyeiek is. Az adományozás célja nem más, mint tovább erősíteni a sportnak, mint közösségi tevékenységnek a fontosságát a külhoni magyar gyermekek és fiatalok körében.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, valamint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) közreműködésével, Erdély-szerte összesen 1447 csomag kerül kiosztásra.

Máramaros megye magyar iskolái szintén a napokban vehették át a futball-, futsal-, kézi- és kosárlabdákat, ugróköteleket, mezeket, hálót, labdapumpát és bójákat tartalmazó csomagokat. Minden intézmény annyi csomagban részesült, ahány oktatási szinttel rendelkezik.

Megyeszinten a következő települések magyar iskolái részesültek sportszercsomagban: Nagybánya (2 iskola), Máramarossziget, Felsőbánya, Hosszúmező, Domokos, Szamosardó, Koltó, Szinérváralja, Monó.

Forrás: mmhm.ro

Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság

Idén 16. alkalommal kerül megrendezésre a nagybányai Főtér Fesztivál. A szervezést egy lelkes és fiatal csapat vette át, akik már hónapok óta időt és energiát nem sajnálva dolgoznak azon, hogy színes és tartalmas programokkal gazdagítsák a nagybányai magyar közösség életét szeptember 13-19 között.

A világjárvány okozta nehézségeket sajnos még nem tudhatjuk teljesen magunk mögött, a Fesztivál helyszíne ezért idén is a Cinterem lesz. Az esemény az éppen hatályban lévő járványügyi korlátozások betartásával kerül megrendezésre.

Szeptemberben Nagybányára látogat a Helikon folyóirat szerkesztősége, lesz slam-poetry a NEST szervezésében, képzőművészeti kiállítások, filmvetítések, kerekasztal beszélgetés a kortárs magyar irodalom neves alkotóival, itt lesz velünk Fábián Janka, Demény Péter, Nyáry Krisztián. A nagybányai művésztelep 125 éves fennállásának alkalmából egy ünnepélyes könyvbemutatóra kerül sor.

A gyerekeket és fiatalokat is színes programokkal várjuk, jön a gyergyószentmiklósi Halvirág Bábszínház, fellép a Fonogram Díjas Veronaki együttes. A diákok a már hagyománnyá vált Diáknapok és Nekem5nyolc vetélkedősorozaton ügyeskedhetnek. Továbbá lesz bicikliverseny, aszfaltrajz, bábkészítés és még sok más.

Újra lehetőségünk van magyarországi előadók felé nyitni, vendégeink lesznek a Haraszti Ádám Projekt, az Aurevoir együttes, Sárik Péter Trió és Falusi Mariann, a Carson Coma illetve a Bagossy Brothers Company zenéjétől is dübörögni fog idén a Főtér Fesztivál színpada.

A fesztivál teljes ideje alatt a már megszokott állandó programok várják a résztvevőket, kézműves vásár, könyvvásár, míves sátor.

A fesztivál előtti hétvégén egy új esemény, a Berkeszi Piknik várja a kedves érdeklődőket. A szervezőcsapat örömmel csatlakozik partnerként ennek megvalósításához.

Április 18-án, vasárnap, a délelőtti istentiszteletet követően a Teleki Magyar Ház és a Nagybánya-óvárosi Református Gyülekezet szervezésében emlékeztek meg Németh Lászlóról, születésének 120. évfordulóján. Németh László a 20. század magyar irodalmának meghatározó egyénisége. Regényei, drámái, esszéi, tanulmányai nemzedékek szemléletét formálták, gazdagították. Nagybányán született 1901. április 18-án, s bár édesapját, s vele együtt őt is korán messzire sodorta a „szeszélyes tanársors”, erdélyi és nagybányai emlékképei egész életművét, írói, emberi magatartását meghatározták.

A szülőföld iránta érzett tiszteletének adott nyilvánosan is hangot, amikor 1991-ben, születésének 90. évfordulóján emléktáblát avatott a Híd-utcai református templomban, amelyben megkeresztelték. Az 1995-ben, halálának 20. évfordulóján, majd 2001-ben, születésének centenáriumán szervezett események már egy tágabb régió, Erdély ünnepeivé váltak. 1998-ban újra alakult a nagybányai magyar nyelvű gimnázium, amely a Németh László nevét vette fel; az intézményben hagyományteremtő céllal megszervezett Németh László Napok ugyancsak az író kultuszának éltetését szolgálták.

Az évek során a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület emlék-kötet kiadásával, a Bányavidéki Új Szó az „Erdélyi féniks” című periodika ünnepi számának megjelentetésével tisztelgett a város szülötte előtt; az ezekben közölt írások jól érzékeltetik azt a szellemi gazdagságot, amelynek Németh László által örökösei lettünk. Szobrászművészeink közül Tőrös Gábor plakettbe öntötte, Kása Dávid pedig márványszoborba mintázta portréját. Művei ma is reményt és hitet sugallnak számunkra jövőnk alakításában.

Fotó: facebook.com/teleki.magyar.haz.nagybanya

Emléktáblát állított a Petőfi tanyán a Teleki Magyar Ház és a gróf Teleki Sándor cserkészcsapat, Petőfi Sándor emlékére és tiszteletére.

Petőfi Sándor Nagybányán jártakor a Fokhagymás-völgybe is felsétált barátaival. A városi tanács 1896-ban határozta el, hogy ezen a tisztáson emléket állít a költőnek. Az azóta elpusztult emlékoszlopot 1896. augusztus 10-én avatták fel, egy évvel később ugyanitt erdészlak, emlékház épült. A ház körüli fenyvesben asztal mellett pihenő padok álltak a kirándulók rendelkezésére, odabent vendégkönyv fogadta az idelátogatók bejegyzéseit. Nyírő Sándor, a Nagybánya és Vidéke főszerkesztője versben köszöntötte az épület születését, amely az oszlopon elhelyezett emléktáblára is felkerült.

A „Petőfi-tanya” vendégkönyve egyetlen megmaradt kötete arról tanúskodik, hogy az elmúlt jó évszázadban nagyon sokan sétáltak fel idáig. Meglátogatták a város egykori vezetői (Thurmann Olivér, Gellért Sándor, Schönherr Sándor, Makray Mihály, dr. Ajtai Nagy Gábor), itt élő és alkotó festőművészek (Thorma János, Ferenczy Károlyné, Ferenczy Béni és Noémi, Hollósy Simonné, Iványi Grünwald Béla, Boromissza Tibor, Börtsök Samu, Krizsán János, Czóbel Béla, Maticska Jenő). Az akkor még középiskolás Tersánszky Józsi Jenő író, Révai Károly költő és műfordító, Morvay Győző történész-irodalomkritikus, Révész János lapszerkesztő, Incze Gábor költő és Németh József nagybányai tanár kézjegyét is őrzik a papírlapok. Utóbbia felesége és az akkor még gyermek Németh László író társaságában látogatott el a tanyához…

Egy korabeli újságcikkben a következő olvasható a költészet egyik legismertebb alakjáról, a csárdák költőjéről: „Büszkék vagyunk arra, hogy Petőfi járt a mi földünkön; de még büszkébbek arra, hogy a mi földünket, a mi vidékünket szerette is. Már minden kis gyermek könyv nélkül tudja vidékünkön, hogy mikor Petőfi először megpillantotta az Őrhegyről Nagybányát, azt irta róla naplójába: »ha hegyek közölt kell meghalnom, úgy leginkább óhajtom, hogy itt temessenek el Nagybánya regényes völgyében.«” – olvasható a Teleki Magyar Ház honlapján.

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A "The Silversmith" (Az ezüstműves) Bánfyhunyadi János nagybányai ötvösművész történetét írja le az 1600-as években. Bánfihunyadi János, latinos nevén Joannes Banfi Huniades, humanista, pénzverő, aranyműves, matematikus, vegyész és alkimista volt. Apja, Bányfihunyadi Mogyoró Benedek református pap volt, utóbb tiszántúli püspök lett.

Bánfihunyadi János európai vándorlás után Angliában tanult vegyészetet, majd a londoni Gresham College-ban matematikát és alkímiát oktatott. Angliai tartózkodása elején ötvösként dolgozott, a korai angol források még aranyművesként említik.

1633-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a létesítendő kolozsvári akadémiára hívta, de Bánfihunyadi ezt nem vállalta angliai kötöttségei miatt. 1633-1635 körül Sir Kenelm Digby (1603–1665) angol tudós és diplomata munkatársa volt. 1646-ban Angliából feleségével (Dorothy Colton, a Kent megyei Sir Francis Colton leánya) és négy gyermekével hazaindulva útközben Amszterdamban meghalt.

Foglalkozott a higanynak az aranyra és ezüstre gyakorolt hatásával, illetve különböző vegyészeti technológiai kérdésekkel, mint például gyógyszerek, gyógyszeralapanyagok, festékek, ragasztók, és üveg gyártása. Az oxfordi Bibliotheca Bodleiana-ban található egy kémiai receptje. 

Korának angol tudósai között elismert helyet foglalt el, állandó kapcsolatban állt Arthur és John Dee-vel, William Lillyvel, John Bookerrel, John Aubrey-jel, Jonathan Goddarddal. Ugyanakkor szoros összeköttetésben állt hazájával, és az Angliában tanuló magyar diákoknak segítségére volt.

Walter Übelhart nagybányai író, 2017-ben megjelentetett egy nagy sikernek örvendő regényt Bánfihunyadi János életéről, "Shakespeare árnyékában" (În umbra lui Shakespeare) címmel. 

A nagybányai német származású Walter Übelhart és Coralia-Monica Übelhart által gyártott film rendezője Tárkányi János.

Kép: a The Silversmith (Shakespeare árnyékában) c. film egyik jelenetének forgatása a Teleki Magyar Ház kertjében. Rendező Tárkányi János, forgatókönyvíró Walter Übelhart. Az azonos címmel magyarul is megjelent regény alapján készült alkotás hőse Johannes Banfi Hunyades, azaz Bánfihunyadi Ötvös János, a legismertebb nagybányai ötvösművészek egyike, aki a XVII. század harmincas éveiben Londonba kerülve a Gresham Kollégium tanára lett – s talán William Shakespeart is ismerhette... Fotó: https://www.facebook.com/teleki.magyar.haz.nagybanya

Megőrizte alpolgármesteri tisztségét az RMDSZ Nagybányán, a megyeszékhely képviselőtestületének december 29-i ülésén Pap Zsolt Istvánt választották Cătălin Cherecheș polgármester egyik helyettesének. A közjátétól sem mentes rendkívüli tanácsülésen született döntés nyomán Doru Dăncuș lett a másik alpolgármester.

A nagybanya.ro beszámolója szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) önkormányzati képviselői és Mircea Cirț liberális tanácsos tiltakozásképp kivonult az ülésről.

A magyar alpolgármestert a jelen lévő 14 tanácsos közül 13 támogatta, egy tartózkodás mellett. A szeptemberi helyhatósági választáson a 23 tagú nagybányai képviselő-testületben a Cherecheș által létrehozott Koalíció Nagybányáért 7, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 7, az USR-PLUS 4, a PMP 3, míg az RMDSZ két mandátumot szerzett.

Pap Zsolt István 43 éves, közgazdász, és az előző ciklusban is tanácsosként tevékenykedett.

Máramaros megye 123 ezer lakosú székhelyének 1996 óta mindig volt RMDSZ-es alpolgármestere. A tisztséget egy cikluson át Szaniszló József, négy cikluson át Ludescher István, az idén lejárt ciklusban pedig Vida Noémi viselte. Az RMDSZ eddigi nagybányai alpolgármestere, Vida Noémi nem maradhatott önkormányzati képviselő, mivel a bíróság a fellebbezés után sem érvényesítette tanácsosi mandátumát. Vida Noémi mandátumát korábbi összeférhetetlenségi ügye miatt nem igazolta a bíróság. Az RMDSZ-es politikusról az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) 2015-ben állapította meg, hogy 2008 és 2012 közötti időszakban összeférhetetlen volt, mivel ügyvezetője és társtulajdonosa volt az Opus Media KFT-nek, amely szerződésben állt az önkormányzattal. Az ANI szerint ebben az időszakban Vida 30 ezer lejes bevételhez jutott a költségvetésből. A politikus megtámadta a bíróságon az ANI határozatát, de több év pereskedés után a legfelsőbb bíróság a feddhetetlenségi ügynökségnek adott igazat, a végleges döntés szerint nem tölthet be választott tisztséget. Vida bírósági határozat alapján még elindulhatott a választáson, ám a mandátumát nem tarthatta meg, ezt az RMDSZ listáján következő jelölt, Pintér Zsolt vállalkozó, a Főtér Fesztivál főszervezője kapta meg.

Forrás: kronika.ro, nagybanya.ro

Fotó: nagybanya.ro