A román festészet megújításában is fontos szerepe volt a 125 éve alakult nagybányai művésztelepnek Lucian Nastasa-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója szerint, aki erről a Kolozsvári Magyar Napokon tartott pódiumbeszélgetésen beszélt.

A szakember elmondta: a 20. század elején a román festők számára is meghatározó volt a müncheni festészeti akadémia, amelynek tanára, Hollósy Simon a nagybányai művésztelep egyik alapítója. Szerinte a román festészet olyan jelentős alakjainak a munkáira hatott a nagybányai iskola, mint Arthur Verona, Ipolit Strambu, Eugen Pascu, Aurel Ciupe vagy Costin Petrescu.

Lucian Nastasa-Kovács elmondta: a nagybányai művésztelep nem etnikai hovatartozás alapján vonzotta a művészeket, nyitott volt mindenki számára. Úgy vélte: a nagybányai iskola a fény iskolája, a tájakhoz való ragaszkodás iskolája volt. Szerinte a román művészeket is legitimálta, hogy Nagybányán van Közép-Európa egyik meghatározó festészeti iskolája, amely megadja az újítás lehetőségét. A múzeumigazgató Nagybánya hatásának tekintette, hogy egyes román festők meglátták és meg tudták mutatni a román falu, a román paraszt pátosztól megtisztított alakját.

A rendezvényen Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész tartott előadást a művésztelep festői újításairól. Mint felidézte: a 19. század utolsó negyedében még a historizmus és az akadémizmus jegyében képzelték el a festészetet. Ennek a kornak vetett véget, hogy a festők kivonultak a természetbe, és emberek nélküli tájakat, épületeket, utcaképeket kezdtek festeni.

Murádin Jenő a festőiskola születési bizonyítványának nevezte Hollósy Simon Huszti vár című festményét, amely minden hősiességet, pózt nélkülözve mutatja a hegy tetején álló várat, úgy hogy az előtérben rozzant viskók, mező látható. Mint elmondta: a millenniumi évfordulóra készült festmény nem nyerte el a kor kritikusainak a tetszését, de előre jelezte a nagybányai művésztelep szellemét.

A művészettörténész szerint a tízezer lakosú bányaváros eleinte csodabogaraknak tartotta a festőket, de befogadta őket. A művészek bányászházakban kaptak szállást és sokan közülük csaknem családtagokká váltak a bányászcsaládokban. Jelenlétük megváltoztatta a kisváros szemléletét. Nagybányán a gyermekek is festőst játszottak.

Pintér Zsolt, a pódiumbeszélgetés kezdeményezője és moderátora elmondta: a 125 éves művésztelepet előadássorozattal próbálják közelebb hozni a művészetben kevésbé jártas közönséghez. A Kolozsvári Magyar Napokon tartott vetített képes rendezvény a Magyarország kolozsvári főkonzulátusa által támogatott előadássorozat negyedik része volt.