Blog - Bánfyhunyadi János, nagybányai ötvösművész történetét feldolgozó film a hollywoodi Gold Awards döntőjében
Nagybányai filmet jelöltek a hollywoodi Gold Awards döntőjére. A jelölésre azután került sor, hogy a filmet január 5.-én elbírálták Los Angelesben, a hollywoodi Független Filmfesztiválon. A "The Silversmith" (Az ezüstműves) a mai Nagybánya területén, Asszonypatakán született 16-17. századi alkimista és tanár, Bánfihunyadi János életét tárja a nagyközönség elé. A többnyire nagybányaiakból verbuválódott csapat főként a városban és környékén forgatott, ebből állt össze közel három év alatt a film. Tárkányi János rendező szerint a dolog egyfajta nyitja, hogy ma is lehet szinte nulla költségvetésből filmet készíteni, egyrészt az, hogy a stáb tagjai jó barátként tekintettek egymásra, és persze mindenki hozzátette a tőle telhetőt. (VIDEÓAJÁNLÓ)
Nagybánya - A festők városa
Nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, a város anyagi és kulturális fejlődését egész története folyamán a bányászat határozta meg. Mátyás idejében a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt. Mellette az iparűző céhek és a kereskedelem is hozzájárult ahhoz, hogy Nagybánya elismert vásárközpont legyen. A nagybányai ötvösök már a 15. században országszerte ismertek voltak. Kulturális szempontból is van mivel büszkélkedniük Nagybánya polgárainak. Híres festőiskoláját Hollósy Simon hozta létre 1896-ban. A Nagybányai Művésztelep ill. Festőiskola a 20. századi modern magyar festészet talán legjelentősebb csoportosulása volt. A város híres szelídgesztenyéiről is, különleges éghajlatának köszönhetően a Rákócziak idejében annyi gesztenye termett a városközeli erdőkben, hogy innen látták el egész Erdélyt. Ma, a Gutin-hegység lábánál található szelídgesztenye-rezervátum természetvédelmi terület.
Nagybánya (románul: Baia Mare) ma a Románia északnyugati részén fekvő Máramaros megye központja, annak ellenére, hogy nem a történelmi Máramaros része. A trianoni döntéssek ugyanis az egykori Mármaraos Vármegye fele Ukrajnához került, viszont Szatmár keleti végeit a román Máramaroshoz csatolták, és a korábbi megyeközpont, Máramarossziget helyett Nagybánya lett az új székhely.
Nagybányai románok
Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Programajánló
- Állandó néprajzi kiállítás nyílt a Teleki kúriában
Koltón, a csodálatosan felújított Teleki kúriában állandó néprajzi kiállítás nyílt. A kiállított tárgyak misztótfalui, nagybányai, koltói és katalini adományozóktól származnak, akiknek kilétét a tárgyakon lévő névjegykártya mutatja.Jónéhány bútordarab felújításra szorult. Ezt a munkát térítésmentesen Apjok Zoltán, Incze Tibor, Kádár Róbert, Szász Zsolt helybéli asztalosmesterek végezték. A szakszerű elrendezés Várady Enikő műemlékvédelmi szakember hozzáértését dícséri. A vírusjárvány miatt az alábbi időpontokban látogatható a múzeum: Kedd – Péntek: 12 – 16 óra, Szombat és Vasárnap 14 – 18 óra. Hétfőn zárva.