Blog - Szobrot és székházat avatott a magyar közösség

December 17-e fontos nap marad a máramarosi magyarság életében, hiszen Máramarosszigeten Hollósy Simon egész alakos szobrát avatták fel a város főterén, Nagybányán pedig az új megyei és városi RMDSZ székházat adták át a közösségnek. 

Nagybánya - A festők városa

Nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, a város anyagi és kulturális fejlődését egész története folyamán a bányászat határozta meg. Mátyás idejében a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt. Mellette az iparűző céhek és a kereskedelem is hozzájárult ahhoz, hogy Nagybánya elismert vásárközpont legyen. A nagybányai ötvösök már a 15. században országszerte ismertek voltak. Kulturális szempontból is van mivel büszkélkedniük Nagybánya polgárainak. Híres festőiskoláját Hollósy Simon hozta létre 1896-ban. A Nagybányai Művésztelep ill. Festőiskola a 20. századi modern magyar festészet talán legjelentősebb csoportosulása volt. A város híres szelídgesztenyéiről is, különleges éghajlatának köszönhetően a Rákócziak idejében annyi gesztenye termett a városközeli erdőkben, hogy innen látták el egész Erdélyt. Ma, a Gutin-hegység lábánál található szelídgesztenye-rezervátum természetvédelmi terület.

Nagybánya (románul: Baia Mare) ma a Románia északnyugati részén fekvő Máramaros megye központja, annak ellenére, hogy nem a történelmi Máramaros része. A trianoni döntéssek ugyanis az egykori Mármaraos Vármegye fele Ukrajnához került, viszont Szatmár keleti végeit a román Máramaroshoz csatolták, és a korábbi megyeközpont, Máramarossziget helyett Nagybánya lett az új székhely.

Nagybányai románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Nagybányáról szóló kiadványok
  • Nagybányához és a vidékhez köthető kiadványok, a városban vagy környékén megjelent könyvek gyűjtőoldalaként indul útjára a Nagybánya.ro Könyvespolc című részlege. A kiadványok beszerezhetők a Nagybánya.ro szerkesztőségében (Nagybánya, G. Coșbuc utca 17/5). A nem Nagybányán tartózkodók és a külföldi érdeklődők jelezzék szándékukat email-en: szerkesztoseg@nagybanya.ro